Gyakran ismételt kérdések

A gyógyszerek kifejlesztése magában foglalja a teljes utat a gyógyszer kigondolásától kezdve egészen odáig, hogy elérhetővé teszik azok számára, akiknek szükségük van rá. A fejlesztési folyamatban vannak laboratóriumi kutatások, valamint emberekkel végzett, egymást követő klinikai vizsgálatok. Mindeközben fontos információk derülnek ki a vizsgált gyógyszerről, és hogy milyen hatást fejt ki a vizsgálati résztvevőkre. Ha ezekből az információkból az derül ki, hogy a szóban forgó gyógyszer vagy vakcina biztonságos és hatásos, akkor a klinikai vizsgálat megbízói benyújtják ezeket az információkat a szabályozóhatóságoknak, akik döntenek arról, hogy engedélyezik-e a gyógyszerek vagy vakcinák alkalmazását a klinikai vizsgálatokon kívül.

A klinikai vizsgálatok (más néven kutatási vizsgálatok) olyan orvostudományi kutatások, amelyekben önkéntes alapon vesznek részt az emberek. A klinikai vizsgálatok legtöbbször azt kutatják, hogy a fejlesztés alatt álló új gyógyszerek vagy kezelések hogyan hatnak a résztvevőkre.

Minden olyan gyógyszert, amelyet jelenleg használnak, először több száz vagy akár több ezer résztvevő segítségével tesztelnek klinikai vizsgálatokban.

Az adott klinikai vizsgálat protokolljától (más néven vizsgálati terv) egy olyan részletes terv, amelyben leírják a klinikai vizsgálat célját, valamint a lefolytatásának módját. Ha Ön érdeklődik egy klinikai vizsgálatban való részvétel iránt, el fogják magyarázni Önnek a részletes tudnivalókat a tájékoztatáson alapuló beleegyezési eljárás során. A protokoll tartalmazza az alábbiakat:
  • a klinikai vizsgálat hossza (időtartama) 
  • a klinikai vizsgálatban alkalmazott vizsgálati készítmények, eljárások, tesztek, orvosi vizsgálatok 
  • a vizsgálat tevékenységeinek ütemterve 
  • ki vehet benne részt 
  • a mellékhatások nyomon követésének, kezelésének és bejelentésének módja 
  • a betartandó szabályok 
A klinikai vizsgálattal kapcsolatban felmerülhetnek olyan fogalmak is, mint például a randomizálás„Randomizálás”: Ebben az esetben a klinikai vizsgálat résztvevőit egy randomizálásnak nevezett eljárással sorolják be a különböző kezelési csoportokba. A randomizálás azt jelenti, hogy a résztvevők besorolása véletlenszerűen (pénzfeldobáshoz hasonlóan) történik, tehát nem lehet kiválasztani, hogy ki melyik csoportba kerüljön., a placebo„Placebo“: A placebo nem tartalmaz hatóanyagot, de pontosan ugyanúgy néz ki, mint a vizsgálati készítmény. vagy a vak elrendezés„Vak elrendezés” :

Az egyszeres vak vizsgálatokban a résztvevők nem tudják, hogy vizsgálati készítményt vagy placebót kapnak-e, de a kutatók tudják.

A kettős vak vizsgálatokban sem a résztvevők, sem a kutatást közvetlenül végző szakemberek nem tudják, hogy az egyes résztvevők vizsgálati készítményt vagy placebót kapnak-e. (Szükség esetén – például biztonsági okokból – a kutatóknak lehetősége van arra, hogy megtudják, mit kapott az adott résztvevő.)

A nyílt vizsgálatokban mind a résztvevő, mind a vizsgálatot végző orvos tudja, hogy a résztvevő milyen kezelést kap.
.

  • Klinikai vizsgálat résztvevőjeként a kutatással kapcsolatos orvosi ellátást abban az intézményben – és azoktól az egészségügyi szakemberektől – fogja kapni, ahol a kutatást végzik. Ebbe beletartozik a vizsgálatvezető (vagy vizsgálóorvos) – az az orvos, aki az adott intézményben a kutatást vezeti és felelős érte –, valamint a klinikai vizsgálat lefolytatásában részt vevő egészségügyi dolgozók. Ez lehet, hogy az Ön kezelőorvosa, de az is lehet, hogy nem.
  • A klinikai vizsgálatban való részvétele alatt továbbra is járhat a szokásos kezelőorvosához olyan ellátásért, amely nem kapcsolódik a vizsgálathoz. Fontos, hogy szóljon a klinikai vizsgálatot végző szakembereknek minden más betegségéről, ha van, és azt is mondja el nekik, hogy milyen más orvosokhoz jár. Ez segít a vizsgálatot végző szakembereknek abban, hogy összehangolják az Ön teljes egészségügyi ellátását.
  • Ha részt vesz a klinikai vizsgálatban, akkor az ezzel kapcsolatos ellátást a klinikai vizsgálatot végző intézménytől és szakemberektől kapja, míg a többi betegségével a szokásos kezelőorvosai foglalkoznak majd. Az is előfordulhat, hogy az Ön eddigi orvosai együttműködnek a vizsgálatot végző szakemberekkel annak érdekében, hogy tisztában legyenek a klinikai vizsgálat részleteivel, valamint azzal, hogy az milyen hatással lehet az Ön szokásos orvosi ellátására.

Minden klinikai vizsgálatnak vannak lehetséges kockázatai. Az adott vizsgálat ismert és ismeretlen kockázatait elmagyarázzák Önnek a tájékoztatáson alapuló beleegyezési eljárás során, amelyre még azt megelőzően kerül sor, hogy Ön döntene a részvételről.

A vizsgálati résztvevők jogainak, biztonságának és jóllétének védelme érdekében a klinikai vizsgálatokat végző kutatóknak be kell tartaniuk bizonyos irányelveket, illetve jogszabályban előírt követelményeket. Ezek közé tartozik a „Helyes klinikai gyakorlat” (angol rövidítéssel GCP). A GCP egy etikai és tudományos szempontokat tartalmazó nemzetközi normarendszer, amely a klinikai vizsgálatok megtervezését és lefolytatását szabályozza.

Van számos olyan szervezet, amely klinikai vizsgálatok felügyeletével is foglalkozik. Ide tartoznak például az egészségügyi hatóságok, ill. szabályozóhatóságok, az intézményi felülvizsgáló testületek, a független etikai bizottságok, valamint az adatmonitorozó és biztonsági testületek.

Mindenkit arra bátorítunk, hogy vegye fontolóra a klinikai vizsgálatokban való részvételt. Sokféle klinikai vizsgálat van, amelyek az egészségi állapot különféle vonatkozásait kutatják számtalan betegség, ill. egészségi állapot esetén. Minden egyes klinikai vizsgálatnál meg van határozva, hogy ki vehet benne részt. Ezeket nevezik alkalmassági (vagy beválasztási) feltételeknek.

Az alkalmassági feltételek közé tartozhat az életkor, a nem, az általános egészségi állapot, a betegség típusa, valamint a kórtörténet és a korábban kapott kezelések. A klinikai vizsgálatba történő belépés részeként a vizsgálóorvos ellenőrzi, hogy Ön megfelel-e az összes beválasztási feltételnek és alkalmas-e a részvételre.

A klinikai vizsgálatokban való részvétel mindig teljesen önkéntes. A belépésről Ön szabadon dönthet, ez az Ön személyes döntése.

A vizsgálati gyógyszert, valamint a vizsgálattal kapcsolatos eljárásokat általában ingyenesen biztosítják a vizsgálat résztvevőinek.

Arra is törekszünk, hogy megtérítsük a résztvevők számára a vizsgálati részvétellel kapcsolatos észszerű költségeket, például az utazási, parkolási és étkezési kiadásokat.

Mivel minden klinikai vizsgálat más, arra biztatjuk, hogy kérdéseivel forduljon az adott vizsgálatot végző szakemberekhez. A beleegyező nyilatkozathoz tartozó tájékoztatóban is elolvashatja, hogy a résztvevők milyen kiadásokra, illetve költségtérítésre számíthatnak.

MEVPRO klinikai vizsgálatok

Hogyan működnek a klinikai vizsgálatok?

A klinikai vizsgálathoz történő csatlakozás lépései
Az Ön biztonságának és adatainak védelme